Ez így annyira.. :(

Szeretem ezt az egy szál pólós időt. Amikor séta közben már érzem a bőrömön a Nap melegét. Így a jó szavazni menni. 

Nyugtatós Odaát maraton.  Vicces egyébként, de amikor már voltam lent (nem ennyire, de eléggé), akkor bennem is megfogalmazódott a kérdés. Egy újabb kis matricatetkó ötlet. *.*

"Nem szeretnélekutoljára látni.."  

Nem akarok gondolni dolgokra. De egyszerűen nem áll le. Legszívesebben sikoltanék, hogy: elég már! De a képek csak pörögnek tovább a fejemben. 

Most ez túlságosan nehéz. Mint azok az álmaim olykor. De ebből nem ébredhetek fel. 

Ha már nem tudtam aludni, irkáltam kicsit. Bár ott tartanék már, hogy kellő türelemmel és gyengédséggel tudnám leírni a fejemben pörgő történeteket és gondolatokat. Talán majd ha kinövöm a thrillioni világot és stílust, és megteremtem a sajátomat menni fog :) Addig is, ha valakit érdekel, marad a…

Endi és a változás. Megváltam a leszedett, reklámokkal teli billentyűzettől telefonon. Ez a fajta meg alapból fekete, így messengeren átváltottam éjszakai módra :D Hát.. De a szemnek jót tesz. Igyekszem meglátni ebben is a jót!

Megvan annak a szépsége, amikor az általános iskolásként egyik tavaszi szünetben költött idétlen és bugyuta dalt tanítgatom az általános iskolás gyerekemnek, mert valahonnan egyszerűen felrémlett a múltból. És a háttérben egy párnához szorítja az arcát, hogy ne hallatszódjon bele a röhögése a…