Mennyire más volt tavaly minden. 

Párizsból folyton írt, képet küldött az ágyból, az arénából hívott facetime-on, hogy átérezzem a hangulatot. Olyan lelkes volt. Azt gondoltam, hogy semmi nem lesz ebből, de kíváncsi voltam, és örültem. Ja, hát Párizs olyan romi :D "*hisztérikus hang* azonnal el kell mennem Párizsba, nem érteeed?!"

Eltelt egy év. Ma egyre keserűbben húzom el a szám a hangouts láttán. Jó kedvem volt egész nap, de estére elfogyott. Egy éve ilyenkor izgatott voltam, és nagyon izgultam. Pezsgett a vérem, hogy na, vajon mi lesz. 

Most nem merek belegondolni, hogy mi lesz. Leginkább aludni akarok, hogy gyorsan holnap legyen, és ne uralkodjon rajtam ez a furcsa, ambivalens hangulat.