Jaj, nem tudom, hogy kell e-mailt visszavonni. Úgyis tudom, hogy csak rideg elutasítás és érzéketlenség jönne válaszként. Vagy a megalázó, mindent lenéző, és eltörlő csönd.
Utálom a gyenge pillanataimat, főleg, mikor vele álmodom, és annyira hiányzik, hogy az érzéseim túlnőnek rajtam, és átveszik az irányítást. De szégyellni sosem fogom, hogy nekem vannak érzéseim, és a legnagyobb viharban is kitartanak. 

De azért a picsába már. Na.