Itt áll előttem a villamos, de inkább megvárom a következőt, hogy minél később érjek be. Annál kevesebb idegbaj. A Napnak még van melege, végigsimítja az arcom, átmelegít. Kár, hogy a mellkasomban lévő görccsel nem tud mit kezdeni. De legalább velem van Szöszi, és a Harry Potter játék.
