Újabb álom. Nyöszöröghettem is, mert könnyes arccal, őrülten zakatoló szívvel arra keltem, hogy a macska az arcomhoz simítja a kis selymes fejét, és dorombolva ül őrt fölöttem. Magamhoz térve megsimogattam, és azonnal hozzámbújt, mintha tudná és érezné, és vigasztalni akarna.
